Hosszas gondolkodás után végül megszületett a döntés, kutya érkezik a
családba. Kiválasztottuk a hozzánk leginkább illő fajtát, megtaláltuk
a tökéletes tenyésztőt, vagy épp eldöntöttük, hogy melyik kutyust
fogadnánk örökbe, és már csak hetek választanak el minket attól, hogy
új társunk megérkezzen. Tanácsok az első napokhoz.
Az új családtag érkezése mindig sok előkészületet igényel, és érdemes
is erre időt szánni, hogy ne akkor kelljen kapkodni, amikor a kutya
már velünk van. Ha szerencsénk van, akkor a tenyésztőtől kapunk egy
kis kezdőcsomagot, de ha menhelyről fogadunk örökbe, akkor
valószínűleg mindenről nekünk kell gondoskodnunk. Nézzük hát, hogy
mire lesz szükségünk!
Felszerelések
Már az első pillanattól fogva kelleni fog egy fekhely, egy etető- és
egy itatótál, fésű vagy szőreltávolító kefe valamint egy nyakörv és egy póráz. Ha a kutya velünk fog
lakni a lakásban, akkor az ágyát oda tegyük, ahol nincs útban, ne a
lakás legforgalmasabb pontján legyen, hanem egy nyugodtabb sarokban,
ahol a tévé vagy a gyerekek zajától távol tud pihenni. A fekhely lehet
akár egy szobakennel (ketrec, utazóbox) is, ahova szoktatás után be
tudjuk zárni, ha szükséges. Ha a kutya a kertben fog lakni, akkor
legyen egy megfelelően szigetelt kutyaháza, vagy biztosítsunk neki
szabad hozzáférést egy védett helyen, például garázsban, kazánházban
lévő fekhelyhez – ennek elsősorban a hideg hónapokban lesz
jelentősége. Ha a kutyát kertben szeretnénk tartani, kölyökként
érdemes megfontolni, hogy az első időszakban mégis engedjük be
valamennyire lakásba, mert ez nagyon jót fog tenni a kapcsolatunknak.
Tálakból olyat érdemes beszerezni, ami strapabíró és könnyen
tisztítható, így a műanyag például nem olyan jó választás, főleg egy
rágcsálni szerető kutya esetében. A kerámia vagy a rozsdamentes acél
praktikusabb.
Nyakörvből olyat vásároljunk, ami kényelmes a kutyának, de ne legyen
túl nagy, ne tudja kihúzni belőle a fejét vagy beleakasztani az alsó
állkapcsát. A biztonság kedvéért már az első pillanattól legyen rajta
egy telefonszámunkkal ellátott biléta, ha esetleg a kutya elveszne,
mert ezt sokkal egyszerűbb és gyorsabb leolvasni, mint a chipszámot.
Feltétlenül gondoskodjunk játékokról is! Plüss, sípolós játék, labda –
a lehetőségek tárháza végtelen, ezért ezekről majd egy külön
blogbejegyzés is lesz. Lehet kapni étellel tölthető játékokat is, ezek
kiválóak arra, hogy lefoglalják a kutyát, ha szeretnénk, hogy picit
nyugodtan feküdjön a helyén.
Ennivaló
Tájékozódjunk arról, hogy korábban milyen táplálékot kapott a kutya,
és az első időkben ezen ne változtassunk! Ha már megszokta az új
helyét, akkor fokozatosan válthatunk házi kosztról tápra, egyik tápról
a másikra, vagy tápról nyers etetésre. Ha a hazaérkezés napján megy a
hasa, az normális testi reakciónak számít, ugyanúgy, mint a tápváltás
idején fellépő hasmenés.
Név
Elképzelhető, hogy már érkezés előtt tudjuk a kutya nevét, így a
tenyésztő vagy akitől elhozzuk, elkezdheti hozzászoktatni. Ellenkező
esetben ez legyen az első dolog, amit megtanítunk neki. Kedvesen,
figyelemfelhívó hangon mondjuk ki a nevet, és ha a kutya ránk figyel,
esetleg oda is jön, adjunk neki egy falatot. Ha a neve hallatán sok
pozitív megerősítést kap tőlünk, akkor hamar meg fogja tanulni, hogy
neki szól.
Biztonság
A kutya érkezése előtt tegyünk biztonságos helyre minden olyan dolgot,
ami veszélyes lehet rá, vagy amiben nem szeretnénk, hogy kárt okozzon!
Dugjuk el az elektromos vezetékeket, tegyük magasra a mérgező
növényeket, és az alacsonyabb polcokról rakjunk el mindent, ami
esetleg csábító lehet egy kutya számára. Ha van olyan helyiség, ahova
semmi esetre se szeretnénk, hogy bemenjen, akkor szereljünk fel
biztonsági rácsot.
Az első napok
Eljött a várva-várt nap, már úton vagyunk az új társunkért.
Mindenképpen vigyünk magunkkal egy plédet, amivel átsimogathatjuk az
anyakutyát, mert az ismerős szag sokat segít a kiskutyának az új
lakóhely megszokásában. Ha kocsival megyünk érte, akkor lehetőleg ne
egyedül hozzuk el, hanem legyen velünk valaki, aki majd vezet, hogy mi
útközben a kutyával foglalkozhassunk.
Nem minden kutya bírja jól az autózást, ezért gondoskodjunk arról,
hogy a vezetőt ne zavarja, ne akarjon például olyan helyre mászni,
ahova nem kellene. A legjobb, ha egy szállítóboxban utazik a hátsó
ülésen, mi pedig mellette ülünk. Maradjunk nyugodtak akkor is, ha
útközben sír vagy hisztizik. Ne vegyük ki, csak beszéljünk hozzá, mert
ilyenkor a simogatással csak megerősíthetjük benne az eltúlzott
viselkedést.
Ha hosszú az út, akkor tartsunk szüneteket, és ha megállunk, akkor
mindig legyen rajta póráz és nyakörv. Ne ijedjünk meg akkor, ha
útközben a kutya hány! Elképzelhető, hogy indulás előtt nem sokkal még
evett, vagy felkavarodott a gyomra az autóban. Ha otthon ez nem
ismétlődik meg, akkor nincs ok az aggodalomra.
Amikor hazaérkezünk, engedjük, hogy szabadon ismerkedjen az új
helyével. Ha bátortalan, ne erőltessünk semmit, inkább kedvesen
csalogassuk. Mutassuk meg neki a fekhelyét, a tálját, és elővehetünk
egy játékot is. Ha már elfáradt, de nem találja a helyét, akkor
mutassuk meg neki, kapjon ott pár szem falatot, és dicsérjük meg, ha
odafeküdt.
Az első napok az ismerkedésről és az összeszokásról szólnak, ezért
érdemes ilyenkor hazavinni a kutyát, amikor legalább pár napot otthon
tudunk vele tölteni. Egy kölyöknek hozzá kell szoknia ahhoz, hogy
nincs mellette az anyja, a szobatisztaságot is még tanulja, és minden
kutyának meg kell tanulnia az új lakhelyen érvényes szabályokat,
például, hogy felmehet-e a kanapéra vagy bemehet-e a hálóba. Ezekben
érdemes előrelátónak lenni: lehet, hogy cuki, amikor 10 kilósan
hozzánk bújik a fotelban, de ezt szeretnénk majd akkor is, amikor 40
kilós lesz? Egyszerűbb az elején határozottan nemet mondani, mint
később küzdeni azzal, hogy leszoktassuk valami olyanról, amit
megelőzhettünk volna. Fokozatosan szoktassuk hozzá az egyedülléthez
is, hogy megtanulja, mindig visszajövünk hozzá. A legjobb, ha eleinte
olyankor hagyjuk egyedül, amikor épp elfoglalja magát, és még azelőtt
térjünk vissza hozzá, hogy elkezdene sírni. Ha akkor megyünk vissza,
amikor ugat, akkor csak megerősítjük ezt a viselkedését, és még többet
fog ugatni.
Állatorvos
Még időben válasszunk ki egy szimpatikus állatorvost, és pár nappal a
kutya érkezése után látogassuk meg! Érdemes időpontot kérni, hogy ne a
beteg állatokkal teli váróba kelljen beülnünk egy még nem teljesen
oltott kiskutyával. Az orvos ilyenkor alaposan átnézi az állatot, ha
szükséges, ad féreghajtót, valamint külső élősködők elleni szert, és
ekkor lehet megbeszélni, hogy mikor lesz aktuális a következő oltás
vagy esetleg az ivartalanítás. Az állatorvossal ellenőriztessük a
kutya chipjét is, és a központi nyilvántartásba írassuk be a saját
adatainkat, ha esetleg elveszne.
Séta az utcán
Ha a kutya még nem ismeri a nyakörvet, akkor fokozatosan szoktassuk
hozzá. Adjuk rá, amikor játszunk vele, amikor enni kap, a lényeg, hogy
történjen valami olyan, ami eltereli a figyelmét. Ha már nem zavarja,
akkor ugyan ezekben a helyzetekben tegyük rá a pórázt is, és kedvesen
hívjuk magunkkal. Ha lecövekel, akkor játékkal vagy falattal
csalogassuk. Ha felnőtt kutyát viszünk haza, akkor ő valószínűleg már
ismeri a pórázt és a nyakörvet, így ezzel talán nem lesz sok gondunk, viszont itt is fontos a megfelelő védelem a rovarok és kullancsok ellen.
Kölyköknél az összes oltás megléte előtt nem javasolják az utcai
sétát, így amíg az oltási program befejeződik, van lehetőségünk
hozzászoktatni ezekhez a dolgokhoz. Ha nincs kertünk, és mindenképpen
szeretnénk kivinni a lakásból, akkor keressünk olyan helyet, ahol
ritkán fordulnak meg más kutyák és macskák, hogy minél kisebb legyen
annak az esélye, hogy valamilyen betegséget összeszed séta közben.
A sétákra érdemes sok jutalommal készülni, hogy átsegíthessük
kedvencünket azokon a helyzeteken, amelyekben elbizonytalanodik. Egy
kölyöknek vagy egy vidékről befogadott kutyának még új lehet a
nagyváros nyüzsgése, a villamos, a csatornafedél, vagy épp a
kerítésnél ugató kutyák látványa. Minden újdonságnál viselkedjünk
természetesen, és kedvesen csalogassuk a kutyát. Ne akarjuk
simogatással nyugtatni, mert ezzel csak megerősítjük a félelmét! Ha
egy fura tárgytól vagy egy letámasztott biciklitől ijed meg, akkor
falattal vezessük oda, mutassuk meg neki, hogy nem kell tőle félni.
Ugató házőrzőknél pedig próbáljuk meg játékosan magunkra hívni a
figyelmét, és dicsérjük, ha nem foglalkozik a többi kutyával. Amint
pedig lehetőségünk van rá, vigyük el kutyaóvodába, ahol szakértő
felügyelet mellett játszhat más kölyökkutyákkal.
Élvezzük ki, amíg kicsi!
Közhely, de a kölyökkutyák hamar megnőnek: gyorsan kihullik a
babaszőr, s alig pár hónap után kiskutyánk már kamaszodni fog.
Használjuk ki ezt a korszakot, mert ilyenkor sokkal fogékonyabbak az
újdonságok iránt, és az agyuk is olyan, mint a szivacs. Egy
kölyökkutya számára a gazdi a biztos pont, a világ közepe. Ha erre
építkezünk, akkor számos későbbi problémát megelőzhetjük.
Legutóbbi hozzászólások